Az Rt-k a gazdasági élet meghatározó cégformái. Olyan jogi személyiséggel rendelkező társaságok, melyek tőkeegyesítéssel jönnek létre, ugyanis előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakulnak. A tagok felelőssége a társasággal szemben a részvényük kibocsátási értékéig terjed, így tehát az Rt. kötelezettségeiért a részvényes – ezen túlmenően – nem felel.
A részvénytársaság működése zártkörű vagy nyilvános formában működhet, az egyedüli különbség a részvények forgalomba hozatalában, valamint forgalmazási módjában van.
Mit jelent a Nyrt.?
A nyilvános formában működő részvénytársaság
- részvényei – a Tőkepiaci törvényben meghatározott feltételek szerint – részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba
- részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezetésre kerültek.
Mit jelent a Zrt.?
A zártkörű formában működő részvénytársaság
- részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra
- nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján nem értékesítik, illetve a szabályozott piacról kivezetésre kerülnek (a részvényesek, valamint a jegyzett tőke nyilvános úton történő gyűjtése tehát tilos).
Részvénytársaság alapításának menete
A fenti különbözőségen túlmenően a cégalapítás folyamata, a Zrt. és a Nyrt. felépítése megegyezik. A Zrt. alapítása igen összetett, nagy tapasztalatot igénylő feladat, melyet a 2012. évi törvényi változások (adóregisztrációs eljárás, összeférhetetlenség, KOCKARD – kérdőív) tovább bonyolítanak. Ebből kifolyólag tehát elengedhetetlen – az ügyvédi segítségen túlmenően – a könyvelői konzultáció.
A többi cégforma alapításához hasonlóan szükség van a legfontosabb adatok eldöntésére, melyek alapos utánajárást, az előnyök-hátrányok pontos meghatározását követelik meg:
- tagok és vagyoni hozzájárulásuk (részvények névértéke, száma, kibocsátásának módja)
- alaptőke meghatározása (legalább 5 millió Ft)
- vezető tisztségviselők
- tevékenységi kör
- ÁFA-kör
Partnerkapcsolatban álló ügyvédeink segítséget nyújtanak ezek után a szükséges iratok elkészítésében (alapító okirat/alapszabály, aláírásminták, stb.). Az iratok elkészítését követően a sor ezek aláírásán van, melyet minden esetben az ügyvéd előtt szükséges lebonyolítani, minden érintett fél jelenlétében. Újdonságként, 2012. március 1-től az ügyvédeknek minden esetben ügyfél azonosítást szükséges végezni, melynek költségvonzata belföldi magánszemély esetén 1 670 Ft/fő, külföldi magánszemély esetén 2 730 Ft/fő.
FONTOS különbözőség a többi cégforma alapításához képest, hogy részvénytársaság alapításakor Magyarországon a bankszámlanyitást, valamint az alaptőkét (legalább 5 millió Ft) a cégbírósági eljárás megkezdése előtt el kell végezni!
Mindezek után következhet csupán az iratok tényleges benyújtása a cégbírósághoz, melynek során a következő illetékekkel szükséges számolni:
- egyszerűsített cégeljárásban 50 000 Ft
- normál cégeljárásban 100 000 Ft
- közzétételi illeték: 5 000 Ft
Amennyiben a cégeljárás során minden adat, illetve dokumentum helyes, a cég bejegyzésre kerül.
Alakulás utáni teendők
Azonban ez után számos teendővel kell szembe nézni, illetve törvényi kötelezettségnek kell eleget tenni. Ebben az esetben elengedhetetlen egy megbízható, szakképzett könyvelő segítsége. A feladatok listája ugyanis magyarországi részvénytársaság alapítása során igen kiterjedt:
- kötelező kamarai regisztráció (a bejegyzéstől számított 5 napon belül)
- részvények keletkeztetése, értékpapírszámlák megnyitása
- NAV, KSH, IPA bejelentkezés (bejegyzéstől számított 15 napon belül)
- KOCKARD – kérdőív (a végzés kézhezvételétől számított 10 napon belül)
És természetesen számos olyan kötelezettséggel lehet számolni, mely a tevékenység végzésétől függ (pl. működési vagy hatósági engedély kérelmezése, hatósági bejelentések intézése, stb.).
