Vasárnapi zárva tartás - Mikor lehet mégis nyitva?

A tavalyi év végén elfogadásra került, hogy 2015. március 15-től kezdődően a nagyobb boltoknak vasárnaponként zárva kell tartaniuk. Ennek fogadtatása eltérő volt, és egyelőre még csak szoktatjuk magunkat a változáshoz, ám a törvény lehetőséget ad néhány kivételre, amikor mégis nyitva lehetnek a kereskedők.

A háttér

A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról rendelkezik erre vonatkozóan. Ez alapján a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek esetében korlátozza a vasárnapi nyitva tartást. Az ennél nagyobb üzleteknek - a kereskedelmi törvény hatályos előírásai szerint - a hét utolsó napjain zárva kell tartaniuk - az alábbiak kivételével:

• adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra között
• december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, valamint
• minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között.

Fontos azonban, hogy a tetszőlegesen választott vasárnapi nyitva tartást be kell jelenteni a kereskedelmi hatóság felé - legalább 15 nappal az érintett időpont előtt.

Vannak kivételek?

A törvény hatálya nem terjed ki:

• a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre
• a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre
• a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre
• gyógyszertárakra
• nemzetközi repülőtéren, vasúti- és buszpályaudvaron lévő üzletekre
• börtönben, katonai területeken, kórházakban lévő boltokra
• piacokra és vásárokra, valamint
• a benzinkutakra.

Valamint különös rendelkezésekben zöld utat kaptak a nyitva tartásra bizonyos tevékenységeket folytató kereskedelmi egységek - az alábbiak szerint:

• a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnaponként és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között nyitva tarthatnak,
• az újságot, illetve virágot árusítók vasárnaponként és munkaszüneti naponként 6 óra és 12 óra között nyithatják ki boltjaikat, HA
  • újságos esetén: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkezik, melyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újságértékesítésből keletkezik
  • virágos esetén: az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkezik, és a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág, illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik;
• a sportlétesítményekben üzemelő üzletek a sportrendezvények ideje alatt vasár- és munkaszüneti napokon is kitárhatják ajtajaikat a vásárlók előtt.

Fontos továbbá, hogy azon üzleteket is érinti a korlátozás, melyek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg: ők ugyanis kizárólag akkor nyithatnak ki az általános zárvatartási időszakban, ha ekkor kizárólag

• az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy
• a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy maga, vagy
• az előzőekben felsoroltak segítő családtagja végzi a kereskedelmi tevékenységet.

Ki számít segítő családtagnak?

Segítő családtagként a hatályos szabályok szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, valamint az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, illetve a testvér foglalkoztatható. Az élettárs tehát kimarad e sorból, őt nem lehet segítő családtagként az üzletben foglalkoztatni - ekkor fogyasztóvédelmi bírsággal kell számolni!

Fontos, hogy ahhoz, hogy az egyes kötelezettségeket erre vonatkozóan megállapíthassuk, 2015-ben azt kell megvizsgálni, hogy milyen jogviszonyban kerül foglalkoztatásra a családtag.

1. Megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén az új Ptk. rendelkezéseit kell szem előtt tartani. A megbízási szerződésben az ellátandó feladatokat kell rögzíteni, melyeket a megbízott a megbízó utasításai alapján köteles ellátni. Fontos, hogy ez alapján a megbízó köteles díjat fizetni, kivéve akkor, ha az ügy természetéből, vagy a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott a munkát ingyen vállalta. Akkor minősül a családtag biztosítottnak ekkor, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetve a naptári napokra annak harmincad részét. Fontos, hogy ekkor adó, járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése is felmerül!
   Ha ezt nem éri el a díjazás, úgy nem merül fel biztosítási és ezáltal egyéni járulékfizetési kötelezettség sem, azonban a magánszemélynél SZJA-kötelezettség, míg a kifizetőnél szociális hozzájárulási adó kötelezettség áll fenn.
   Ha egyáltalán nem kap juttatást a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott segítő családtag a munkavégzésért, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, tehát egyik félnek sem keletkezik adó-, járulék- vagy szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége, sőt ekkor az egyéni vállalkozónak bejelentési kötelezettsége sem keletkezik az adóhatóság felé.
   
2. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén az új Mt. szabályait kell körültekintően alkalmazni, mely során a közterheket a munkaviszonyra vonatkozó, általános szabályok szerint kell megfizetni. Ekkor a biztosítási jogviszony megállapítása a munkaidő hosszától, illetve a díjazás mértékétől függetlenül jön létre, így bejelentési kötelezettségének is eleget tennie a munkáltatónak.
   
3. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltatónak 1 000 Ft/fő/nap közteherrel kell számolnia, valamint a folyamatos adminisztrációról sem szabad megfeledkeznie. (Erről részletesebben korábbi publikációnkból tájékozódhat!)

Milyen szankciókra lehet számítani?

Abban az esetben, ha a fenti szabályozások bármelyike megszegésre kerül, úgy a fogyasztóvédelmi hatóság által történő üzletbezárásra kell felkészülni az alábbiak szerint:

• első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra
• második jogsértés esetén 30 napra
• harmadik jogsértés esetén 90 napra
• további jogsértések esetén 365 napra.

Amennyiben kérdése merült fel a fentiekkel kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal az adotanacsadas@arkconsulting.hu e-mail címen, vagy a 06 1 / 322 4260 telefonszámon!

Készült: 2015.03.27.