Szabadság alakulás 2013-ban

A szabadság kiadásának alapvető célja, hogy a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgálja.

Az új Munka Törvénykönyve jelentősen módosította a szabadságra vonatkozó korábbi szabályokat. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket az idei évben szem előtt kell tartani a szabadság témakörében!

Mennyi szabadság jár?

Változás, hogy a munkavállaló életkora alapján nem az alapszabadság mértéke nő.

Az alapszabadság mértéke ugyanis minden munkavállaló esetében évi húsz munkanap. A munkavállaló életkora alapján pedig 2013. január 1-től pótszabadságra jogosult, az alábbiak szerint:

•  25. életévétől 1 munkanapra,
• 28. életévétől 2 munkanapra,
• 31. életévétől 3 munkanapra,
• 33. életévétől 4 munkanapra,
• 35. életévétől 5 munkanapra,
• 37. életévétől 6 munkanapra,
• 39. életévétől 7 munkanapra,
• 41. életévétől 8 munkanapra,
• 43. életévétől 9 munkanapra,
• 45. életévétől 10 munkanapra.

További pótszabadságok jogosultsága

16 évesnél fiatalabb gyermek esetén

Az új Mt. rendelkezései alapján egyértelműen megállapítható, hogy ki jogosult gyermeke után pótszabadságra.

(A családok támogatására vonatkozó szabályok egyértelműen meghatározzák a gyermek, és a szülő fogalmát. Gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; szülő pedig a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs. az aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő.)

Ez esetben a pótszabadság mértéke:

• 1 gyermek után 2,
• 2 gyermek után 4,
• 3 vagy több gyermek után 7 munkanap.

 Fogyatékos gyermek esetén

A munkavállalót további 2 munkanap pótszabadság illeti meg.  Fogyatékos gyermek nevelése esetén a család magasabb összegű családi pótlékra jogosult.

Gyermekszületés esetén

A korábbi munkaidő-kedvezmény helyett pótszabadság jár az apának gyermeke születése esetén - legkésőbb a szülést követő második hónap végéig – 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap.

 Fiatal munkavállaló esetén

Évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult, utoljára abban az évben, melyben a tizennyolcadik életévét betölti.

 Egyéb esetekben

Ha a munkavállaló föld alatt állandó jelleggel vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozik, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult.

Ha a munkavállalónak a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

Munkaviszony megszűnése esetén

Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a munkavállaló részére a szabadság arányos része jár.

Mikor mehetek szabadságra?

A munkáltató a szabadságot az esedékesség évében adja ki, munkavállaló előzetes meghallgatása után.

Évente hét munkanap szabadságot – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja. Azonban fontos információ az, hogy a munkavállalónak a szabadságot legalább tizenöt nappal a tervezett időpont előtt kell kérnie.

A munkáltatónak – eltérő rendelkezés hiányában – a szabadságot úgy kell kiadnia, hogy tartama összefüggően legalább tizennégy nap legyen. A szabadság időpontját – fentiekhez hasonlóan – legkésőbb a kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell a munkavállalóval.

Amennyiben a munkaviszony október 1-jén, vagy azt követően kezdődött, úgy a szabadság a következő év március 31-ig adható ki.

Különleges esetek szabályozása

Amennyiben a szabadság kiadása a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem adható ki, úgy azt a munkáltató az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül köteles kiadni.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évben megkezdődik és a következő évben öt munkanapot adnak ki.

A munkáltató az alapszabadság és az életkor szerint járó pótszabadság egyharmadát – a felek megállapodása alapján – az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

A szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.

Szabadságot pénzben megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor kell.

Amennyiben kérdése merült fel a megfelelő szabadság-kiadással kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!