Rubik-egyezmény

2009 decemberében a svájci bankszövetség kidolgozta a Rubik-egyezmények néven ismertté vált kétoldalú szerződéseket, melyeket az Európai Unió az egyes tagállamaival kíván megkötni. Az ilyen egyezménynek két fő eleme van:

• Egyrészről az adóamnesztia elvén alapulva a múltra nézve svájci átalányadóval megváltható az adózás elől elvont vagyon, melyről alpesi ország nem ad ki adóinformációt.
• Másrészről a Svájcban befektető adózónak a jövőre nézve is felkínálják a lehetőséget, hogy a magas forrásadót, és ezzel egyidejűleg a nulla információátadást válassza.

Év elején Magyarországon is felmerült a Rubik-egyezmény bevezetésének gondolata, melyet Svájc már megkötött Nagy-Britanniával és Ausztriával.  Az egyezmény értelmében ugyanis Svájc vállalná, hogy az országban vezetett titkos bankszámlák esetében - az elképzelések értelmében - a tőkealapot 35 százalékos adóval sújtaná, valamint a kamatok után számolt szintén 35 százalékos forrásadó továbbra is érvényben maradna. A beszedett összeget Svájc abba az országba utalja, ahová az adórezidens tartozik.

Fentiek értelmében banktitkok nem kerülnek átadásra, de a Svájcban vezetett bankszámlák után a magyar kormány nagymértékben megadóztatja a számlatulajdonosokat. Az egyezmény megkötésével tehát Svájc és Magyarország megegyezik a magyar állampolgárok helvét bankszámláin lévő összeg egyszeri megadóztatásában.

A Rubik-egyezmény nélkül Svájc a vagyont érintetlenül hagyja, csupán a kamatadó előírt részét utalja át az ügyfél anyaországának. Amennyiben azonban az egyezményt a két ország megköti, az ügyfélnek döntési lehetősége lesz, hogy a kétoldalú egyezményben szereplő adót levonják-e tőle, vagy az adatai hozzáférhetőek lesznek az anyaország számára.

Összefoglalva nagy lehetőség a magyar kormány számára, hogy a költségvetés olyan területen érjen el jelentős adóbevételt, ahol egyelőre a banktitok miatt reménytelen lenne az adóbehajtás.

Készült: 2013.08.09.