Munkáltatói hiteltámogatás

Számos megkeresést kapunk az elmúlt időszakban a munkáltatói hiteltámogatás részleteivel kapcsolatban. Április 4-én lépett ugyanis életbe az a miniszteri rendelet, mely lehetővé teszi a cégeknek munkavállalóik lakáshitel törlesztésének, vagy lakásvásárlásának adó- és járulékmentes támogatását.

A munkáltató eddig is adhatott támogatást a munkavállalónak lakásvásárláshoz, építéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez. 2014. januártól ez a kör kibővült, így a munkáltató adómentesen nyújthat támogatást a munkavállalónak hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez.

Ugyan a változás már az év elején hatályba lépett, a támogatás folyósításának szabályairól csak most született döntés, amit a munkáltatók, és munkavállalók nagy érdeklődéssel vártak.

Új cafeteria elem

A támogatás beépíthető a cafeteria rendszer egyik elemeként – legyen szó forint vagy deviza hitelről, ezzel segítve a munkavállalók havi hiteltörlesztését.

Az adómentes támogatás feltételei

• a hitelintézet vagy a kincstár által kiállított igazolás,
• a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakásépítéshez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatásnál a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik a rendeletben meghatározott igazolásokkal.
  (Fontos azonban, hogyha a munkáltató nem rendelkezik ezekkel az igazolásokkal, akkor nincs adómentesség, és a támogatás 120%-os értéke munkaviszonyból származó jövedelemként fog adózni!)
• a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok megléte igazolja, hogy az a magánszemély saját lakása. Saját lakásnak minősül, ha a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír.
• a támogatás teljes összege a lakás vételárának, a teljes építési költség, vagy a korszerűsítés költségének 30%-ig vehető igénybe
• az elmúlt – folyósítás évét és az azt megelőző 4 évben – 5 éves időszakban a támogatás legfeljebb 5 millió forint lehet, ez havi szinten 83 000 Ft-ot jelent,
• a lakás szobaszáma megfelel a méltányolható lakásigénynek

Méltányolható lakásigény

Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési / vásárlási költsége az alábbi feltételeknek megfelel.

A lakásigény mértéke az igénylő, és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévét be nem töltött gyermek, vagy 16. életévét betöltött, de nappali tagozaton tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy 16. életévét betöltött gyermek, aki egy éve megváltozott munkaképességű személy, a munkavállaló vagy házastársának szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű személy) számától függően

• 1-2 személy esetében: legalább 1 és legfeljebb 3 lakószoba,
• 3 személy esetében: legalább 1,5 és legfeljebb 3,5 lakószoba,
• 4 személy esetében: legalább 2 és legfeljebb 4 lakószoba.

Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő.

Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Az előbb felsorolt feltéteknél a padlóburkolat jellegétől függetlenül

• a fél lakószoba hasznos alapterülete 6 – 12 nm,
• a lakószoba hasznos alapterülete 12 – 30 nm, ha ennél nagyobb, akkor 2 szobának számít. Amennyiben a nappali, az étkező és a konyha (amerikai konyha) osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen a 60 nm-t meghaladja, 2 szobának számít.

• a lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

Okiratok, bizonylatok átadási határideje

Bár a rendelet a szükséges dokumentumok beszerzésére nagyon rugalmas határidőket adott, megvan a veszélye. Hogy miért? Vegyünk egy példát!

A munkáltató az előírt dokumentumokat a határidő előtt pár nappal kapja meg, a vizsgálat során kiderül, hogy a magánszemélynek adott juttatás nem lesz adómentes. Ebben az esetben – ahogy az a jelen tájékoztató elején bemutatásra került -, a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemként adózik.

Ha ezt a munkáltató el szeretné kerülni, akkor fontos, hogy a szükséges dokumentumok a folyósítás előtt rendelkezésére álljanak – tehát azok bekérésre kerüljenek. Inkább az elején derüljön ki, hogy a magánszemély nem jogosult az adómentes támogatásra.

A magánszemély köteles az előírt okiratokat, bizonylatokat a munkáltatónak átadni

• a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy
• lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy
• lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig.

A munkáltató saját döntése alapján a fent leírt határidőket meghosszabbíthatja a következő év május 31-ig, illetve lakás építése, építtetés, alapterület növelése és korszerűsítése esetén legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig.

A támogatás átutalása

A munkáltató a támogatás összegét

• a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy
• a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi hitel elszámolási számlájára utalhatja.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a magánszemély nyilatkozzon munkáltatója felé a számlaszámáról, továbbá arról, hogy a NAV részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató az adatait a hitelintézet részére átadja. A magánszemély a nyilatkozatban

• a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját,
• a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy
• a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.

A munkáltatónak előzetesen, vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkoznia kell a hitelintézet vagy a kincstár felé, hogy az átutalt összeget támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét.

A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig adatot szolgáltat a NAV-nak a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről.

Amennyiben további kérdése merült fel a támogatás igénylésével kapcsolatban, vagy bővebb információkra van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!

Készítette: Ujj Enikő, bérszámfejtési és munkaügyi vezető