Mire figyeljen, ha diákot alkalmaz?

A nyári szabadságolási időszak komoly kihívás elé állítja a vállalkozásokat, hiszen ezen időszak alatt is fontos biztosítani a gördülékeny ügymenetet. Ez körültekintő tervezést igényel a munkáltatóktól. A problémára persze megoldás lehet a munkaerő átcsoportosítása, vagy éppen szakmai gyakorlatosok alkalmazása, de hatékony megoldást jelent a diákok alkalmazása is.

Az alábbiakban összegyűjtöttük mindazon információkat, melyek segítségével áttekintheti az alkalmazás alternatíváit, kialakíthatja az optimális foglalkoztatási rendet, valamint a lentiek szem előtt tartásával biztonságosan alkalmazhat diákokat.

Ki foglalkoztatható diákmunkásként?

A köztudatban elterjedt, hogy minden 16. életévét betöltött személy létesíthet munkaviszonyt. Azonban már az a 15. életévét betöltött tanuló is vállalhat munkát, aki nappali tagozatos rendszerben tanulmányokat folytat. Ebben az esetben azonban kiemelten figyelni kell arra, hogy a diák kizárólag a tanítási szünet alatt foglalkoztatható (nyári vagy téli szünet), és csak akkor, ha a munkába állás napján ténylegesen betöltötte 15. életévét.

Hírlevelünkben meg kell említenünk azt a szabályt is, miszerint jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható a 16. életévét be nem töltött személy is a gyámhatóság engedélyével.

A fentieken túlmenően a diákmunkaerő foglalkoztatásának egyetlen kritériuma az, hogy az alkalmazni kívánt tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. (Amennyiben ez hiányzik, úgy a diáknak a munkába állás előtt ezt az adóhatóságnál kell igényelnie, melyet díjmentesen tehet meg.)

Hogyan alkalmazhat diákot?

A régi Munka törvénykönyve 72. §-a kötelezően előírta, hogy a 16. év alattinak írásos szülői hozzájárulásra van szüksége ahhoz, hogy munkaviszonyt létesítsen a szünidőben. Az új Mt. azonban ezt a szabályt törölte, tehát a 15. életévüket betöltő tanulók szülői engedély nélkül alkalmazhatók a szünidőben.

Diák alkalmazása során a vállalkozásoknak ugyanolyan lehetőségek állnak rendelkezésére, mint főállású foglalkoztatott esetén, így a hallgató alkalmazható:

• munkaviszonyban,
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként.

A fentieken túl lehetőség van speciális foglalkoztatásra is, mely során a társaságok – iskolaszövetkezet tagjaként – tanulószerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel, vagy együttműködési megállapodással alkalmazzák a diákot. (Érdekes statisztika, hogy az iskolaszövetkezetek több mint 100 ezer diáknak kínálnak tapasztalatszerzési lehetőséget – így akár minden hetedik kis- és középvállalkozás alkalmazhatna egy-egy diákot.)

A kifizetésekre ugyanaz a szabály vonatkozik a diákokra is, mint a főállású alkalmazottakra: azt minden hónapban igazolni kell a kiállított bérjegyzékkel (elszámolási lappal). Munkáltatóként tehát nyilatkozni kell a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, valamint az egyéni járulékokról.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás – Erre figyeljen!

A leggyakrabban alkalmazott módszer a diákmunkaerő foglalkoztatására a munkaszerződésben lefektetetett szabályok szerinti munkaviszony kialakítása. Nagyon fontos, hogy a munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, melyet írásba kell foglalni!

Ebben az esetben a diák megkeresett jövedelme bérjövedelemnek minősül, mely során a munkáltatónak le kell vonnia – és ezzel egyidejűleg meg kell fizetnie – a 16%-os személyi jövedelemadó előleget.

A nappali tagozatos hallgatók munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén egészségügyi szolgáltatásra, így tehát a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak. Ennek értelmében a munkáltatóknak további levonási- és befizetési kötelezettsége keletkezik: 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint 10% nyugdíjjárulék.

Fontos, hogy a diák foglalkoztatása után a munkáltató a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthet – azonban fontos alaposan körbejárni, melyik adókedvezmény érvényesítésével jár jobban a munkáltató.

A diáknak a munkaviszony után megszerzett jövedelmét 2015. május 20-ig a 1453-as számú nyomtatványon kell bevallania.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony specifikumai

Ebben az esetben is elengedhetetlen a felek közti szerződéskötés (pl. megbízási szerződés formájában). Ebben az esetben a tanulók által megszerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé, melynek értelmében lehetőségük van költségeik elszámolására, melyre két lehetőség áll rendelkezésükre:

• tételes költségelszámolás (a kiadási tételek számla ellenében számolhatók el)
• 10%-os költséghányad (a megszerzett bevétel 10%-a számít kiadásnak, így ennek igazolására nincs szükség számlákra)

Fontos szem előtt tartani, hogy amennyiben nem nyilatkozik az elszámolás módjáról a tanuló, úgy automatikusan a 10%-os költséghányad módszerével kerülnek elszámolásra a költségek!

Ugyanakkor a járulékok bevallása és megfizetése ebben az esetben is a munkáltató felelőssége. Azonban ebben az esetben jelentős különbség van a biztosítási jogviszony fennállásában: csak akkor keletkezik társadalombiztosítási jogállás, ha a jövedelem eléri a minimálbér 30%-át (2014-ben 30 450 forintot). Amennyiben ez a kitétel fennáll, úgy a munkáltatóknak az alábbiak szerint kell eleget tenniük levonási- és befizetési kötelezettségüknek: 10% nyugdíjjárulék, 7% egészségbiztosítási járulék.

A diáknak az önálló tevékenységből származó jövedelmét 2015. május 20-ig a 1453-as számú nyomtatványon kell bevallania.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

• mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára,
• alkalmi munkára.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
• egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti (idénymunkánál 500 Ft/nap, alkalmi munkánál 1 000 Ft/nap), a munkavállaló diákot nyugdíj-, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.

A diáknak a napi 4 670 Ft felett megszerzett jövedelmet 2015. május 20-ig a 1453-as számú nyomtatványon kell bevallania.

(Ne feledje, EFO bejelentésére már okostelefonján keresztül is lehetősége van! Erről bővebben itt olvashat!)

Ugyan a diákmunka jelentős körültekintést igényel, azonban igen széleskörű lehetőségeket rejt magában!

Amennyiben szívesen alkalmazna diákot, és szakmai segítségre lenne szüksége a foglalkoztatás egyes feltételeiről, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!

Készítette: Ujj Enikő, bérszámfejtési és munkaügyi vezető