Itt a NAV közleménye a behajtási költségátalány alkalmazásáról

Ahogyan arról már mi is többször beszámoltunk, az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével életbe lépett a behajtási költségátalány intézménye. Ennek értelmében tehát a késedelmes számlák után a számla kibocsátója 40 eurónak megfelelő forintösszeget számolhat fel követelésének behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére.

Arról azonban eddig nem került nyilvánosságra hivatalos állásfoglalás, mindez adójogi szempontból hogy alkalmazandó, a könyvekben ezek hogy kerülnek szerepeltetésre. Jelen publikációnkban e tényezőket szedjük csokorba, így könnyítve meg a költségátalány gyakorlati alkalmazását.

A költségátalány jellemzője

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban fordultak hozzánk e 40 eurós költségátalánnyal kapcsolatban. Fontosnak tartjuk összegezni, hogy melyek azok a tényezőket, melyeket elengedhetetlen szem előtt tartani:

• a behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményeitől (késedelmi kamat, felszámolás, stb.), azonban a kártérítésbe az átalányösszeg beleszámít
• a költségátalányt kizáró, vagy annak összegét csökkentő szerződés semmis, azonban 40 eurónál magasabb összegben meghatározható
• ezen átalány abban az esetben is érvényesíthető, ha a hitelezőnek tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett
• az átalányösszeg a késedelembe esés napjától esedékesen, külön erre vonatkozó felszólítás nélkül is megilleti a számla kibocsátóját (hitelezőt)
• a 40 eurós összeg a számla összegétől, valamint a késedelembe esés időpontjától függetlenül megilleti a hitelezőt
• a behajtási költségátalány késedelmenként követelhető az adós féltől, így részletfizetés esetén a költségátalány az összes részlet után érvényesíthető, melynek fizetésével a vevő késedelembe esett – attól függetlenül, hogy a kötelezett késedelme „igazolt” volt-e, avagy sem

A behajtási költségátalány számviteli elszámolása a kötelezetti oldalon

A számviteli törvény rendelkezései értelmében a fizetendő behajtási költségátalány elszámolása nem pénzügyi rendezéshez kötött, így a fizetett, illetve a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó költségátalányt egyéb ráfordításként kell elszámolni. Számviteli megközelítésből tehát ezen összeg tartozásnak minősül, így azt a könyvekben kötelezettségként kell szerepeltetni. Fontos azonban, hogy a jogszabályi előírások szerint erre kizárólag akkor van szükség, ha a jogosult fél a behajtási költségátalány összegét ténylegesen követelte az adóstól.

A behajtási költségátalány számviteli elszámolása a jogosulti oldalon

A jogosult félnek a tárgyévhez, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekhez kapcsolódó, és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett átalányösszeget egyéb bevételei között kell elszámolnia. A számviteli törvény által szabályozott óvatosság elve alapján tehát kizárólag akkor kell a költségátalány összegét a jogosult könyveiben kimutatni, ha az ténylegesen befolyt hozzá, mely a társasági adó alapját növeli. (Ennek értelmében tehát az érvényesíthető, ám nem érvényesített, pénzügyileg nem rendezett költségátalány összege a jogosult fél társasági adóalapját nem befolyásolja.)

Lemondás a behajtási költségátalány összegéről

Ugyan a Ptk. rendelkezése szerint a felek közti megállapodásban nem zárható ki a behajtási költségátalány, vagy nem köthető ki annak 40 eurónál alacsonyabb érvényesítése, hiszen ekkor a szerződés semmisnek tekintendő. Azonban arra van lehetőség, hogy a jogosult az átalányösszeg iránti igényéről a későbbiekben tett nyilatkozat alapján lemondjon, azt elengedje. Ennek feltétele az, hogy a szerződéskötést követően, de még a behajtási költségátalány beérkezése előtt erről ÍRÁSBAN NYILATKOZZON. Ennek értelmében a behajtási költségátalány összegét az ennek megfizetésére kötelezettnek ki kell vezetnie kötelezettségei közül, és rendkívüli bevételként kell szerepeltetnie könyveiben – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. A jogosult félnek pedig, tekintve, hogy a költségátalány elszámolása pénzügyi rendezéshez kötött, ezt nem kell nyilvántartania, az a társasági adó alapját nem módosítja. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az elengedett átalányösszeget sem ajándékozási, sem egyéb illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

Összefoglalva tehát az alábbiakat kell szem előtt tartani a behajtási költségátalány érvényesítésekor:

Amennyiben bővebb információkra kíváncsi a költségátalány elszámolását illetően, vagy gyakorlati segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal az adotanacsadas@arkconsulting.hu e-mail címen!

Készítette: Tóth Ildikó, adótanácsadó
Készült: 2014.08.13.