Így módosultak a munkaügyi ellenőrzés szabályai

Sok esetben csak legyintenek annak hallatán, hogy fokozódó munkaügyi ellenőrzést tart a hivatal, hiszen úgy gondolják, hogy vállalkozásuknál minden a legnagyobb rendben van, nem találhatnak semmilyen szabálytalanságot. Azonban apróbb problémák, kellemetlenségek ebben az esetben is előfordulhatnak, melyek komoly szankciókat vonhatnak maguk után.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal még szigorúbb ellenőrzési hullámot indít az idei évben, melynek előzményeként a munkaügyi ellenőrzés szabályait reformálták meg. Az új rendelkezések 2013. december 1-jén léptek életbe, melyek jelentősen felülírták eddigi folyamatokat.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabbakat, illetve mindazon szempontokat, melyeket egy esetleges ellenőrzés során nagy erőkkel vizsgálnak a felügyelők, így azokra elengedhetetlen idejében felkészülniük a társaságoknak.

A változások

Az egyes foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIX. törvény hatályba lépésével számos ponton módosította az 1996. évi LXXV. törvény (Met.) munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó bekezdéseit.

Míg korábban a munkaügyi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a hatályos ellenőrzési irányelv alapján végezte, melynek közzétételi határideje minden év február 20-a volt, addig mostantól az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig kell eleget tenniük ennek közzétételéről.

Ez az alábbiakat tartalmazza:

• adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait
• az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat, vagy ágazatokat.

Továbbá fontos változás, hogy a foglalkoztató saját maga munkaügyi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti.

Az ellenőrzés sarokkövei

Fontos kiemelten kezelni azt a tényt, hogy a munkaügyi ellenőrzések sok esetben előzetes bejelentés nélkül, váratlanul történnek. Így attól a pillanattól kezdve, hogy a munkaügyi hatóság munkaügyi felügyelői megjelentek, a jegyzőkönyvbe bármilyen jelentéktelennek tűnő dolog belekerülhet, mely jelentős kihatással lehet az eljárás további szakaszaiban.

Alapvetően az ellenőrzések célja

• a munkavállaló jogainak, érdekeinek biztosítása
• a munkavállalói jogviszony rendezettségének felülvizsgálata
• a jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentése
• a munkahelyek teljes körű megtartása.

A törvényi előírásoknak megfelelően a munkaügyi ellenőrzés a legszélesebb körben az alábbiakra terjed ki:

• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, munkavállaló életkori feltételekre, a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések ellenőrzése,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, illetve megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése,
• megváltozott munkaképességűek, nők, illetve fiatalkorúak foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzése,
• a munka- és pihenőidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése,
• jogszabályban, kollektív szerződésben vagy ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, illetve annak védelmére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata,
• foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására, illetve a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó rendelkezések ellenőrzése,
• a munkaerő-kölcsönzésre, illetve a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok betartásának ellenőrzése,
• harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodási jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése,
• a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodási jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése,
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott foglalkoztatói kötelezettség betartásának ellenőrzése

(A munkáltató legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint a keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e.

A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni.)

A kiszabható szankciók

Mint ahogy azt a fentiekben is említettük, az ellenőrzés során a felügyelők jegyzőkönyvet készítenek megállapításaikról, melyben rögzítik

• az ellenőrzés során tett megállapításokat
• a szabálytalanságokat alátámasztó bizonyítékokat
• a munkát végzők adatait,
• tanúvallomásokat,
• a foglalkoztató, vagy képviselőjének, illetve a munkavállaló nyilatkozatát.

A munkaügyi felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt az alábbi intézkedésekkel élhet:

• Figyelemfelhívás – A legenyhébb szankció, mely során felhívják a foglalkoztató figyelmét a szabályok betartására.
• További foglalkoztatás megtiltása – Erre példának okáért abban az esetben kerülhet sor, ha nincs írásban foglalt munkaszerződés, vagy abból kötelező tartalmi elemek hiányoznak. Illetve ide sorolható még a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége is, melyről nagyon sok munkáltató nem tudja, hogy ez is a kötelezettségei közé tartozik.
• Kötelezés – A feltárt szabálytalanságot a foglalkoztatónak meghatározott időn belül meg kell szüntetnie.
• Központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezés – Erre akkor kell számítani, ha a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt tartózkodási engedély, illetve munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatja.
• Munkaügyi bírság kiszabására javaslatot tehet – Például abban az esetben, ha 16. életévét be nem töltött személyt foglalkoztat (kivétel a Munka törvénykönyvben meghatározott speciális esetek).
• Foglalkoztató tevékenységtől való eltiltása – Például abban az esetben, ha az előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik a foglalkoztató.

Munkaügyi bírság megfizetése minden esetben a foglalkoztatót terheli, melynek összege 30 ezer forinttól 10 millió forintig is terjedhet.

Ha az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak létszáma a 20 főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

A bírság mértéke az előbb ismertetett felső korlátok kétszeres is lehet – tehát akár 20 millió forint -, ha a foglalkoztató ugyanazt a jogsértést 3 éven belül elköveti.

2014-re vonatkozó irányelvek

Mint ahogy azt az életbe lépő változások is alátámasztják, az idei évben még nagyobb figyelmet szentelnek a munkavállalók érdekeinek képviseletére. Az erre az évre vonatkozó munkaügyi ellenőrzési irányelveket – már a fentiekben ismertetett módosítások alapján – 2013. november 14-én hozták nyilvánosságra. (Erről bővebb információkat erre a linkre kattintva érhet el.)

Összefoglalva tehát erre kell felkészülni, és kiemelt figyelmet szentelni 2014-ben:

Ezek irányt mutatnak ugyan, azonban nem kizárólagosak, hiszen ellenőrzések bármely szektorban előfordulhatnak – akár egy volt munkavállaló panaszbejelentését követően.

Érdemes tehát körültekintően felülvizsgálni a dokumentációkat, szükség esetén aktualizálni azokat, valamint a fennálló speciális helyzeteket felmérni, és szükség esetén tanácsadás keretein belül konzultálni.

Amennyiben kérdése merült fel, vagy segítségére lehetünk az ellenőrzésre való felkészülésben, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!

Készítette: Ujj Enikő, bérszámfejtési és munkaügyi vezető