Facebook-on, vagy szórólapokon hirdet?! Önt is érintheti a reklámadó!

Augusztus 15-től lépett életbe a reklámadó, amely nem csupán a médiavállalkozásoknak jelent kötelezettséget, hanem azoknak a vállalkozásoknak is, akik reklámoznak, reklámot rendelnek.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az újonnan bevezetett adóról.

Kit érint a reklámadó?

A 2014. augusztus 15-től hatályos reklámadó törvény az alábbi formában érinti a vállalkozásokat:

• Reklám közzétevő vállalkozás
• Reklám közzétételét megrendelő

Megrendelő, mint adóalany

A vállalkozások többsége reklám szolgáltatótól rendeli meg a reklámszolgáltatást, ez az eset az egyszerűbb is.

A 2014. augusztus 15-től hatályos reklámtörvény szerint a reklám közzétételének megrendelője is adófizetésre köteles, amennyiben nem rendelkezik a szolgáltató nyilatkozatával. Ebben a szolgáltatónak az alábbiakról kell nyilatkoznia:

• az adókötelezettség őt terheli, és az adóbevallási- és adófizetési kötelezettségének eleget tesz, VAGY
• az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

A megrendelőt a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól, tehát azt nem kell vizsgálni, hogy a kettő nyilatkozat közül a megfelelőt választotta-e a partner. A fentiek figyelembe vételével megfelelő, ha a számlán szerepel a nyilatkozat, de a szerződésben is rögzíthető. Javasoljuk tehát, hogy a jövőben a szerződésekbe a fentiek szerint ezt foglalják bele, illetve a számlákat 2014. augusztus 15-e után már csak így fogadják be partnereiktől! A reklámadóról szóló törvény ugyanis a 2014.08.14-e után megkötött szerződésekre vonatkozik.

Nyilatkozat hiányában a havonta beérkezett reklámszolgáltatás tartalmú számlák nettó értéke után kell adót fizetni, ha összesen meghaladja a 2,5 millió forintot. Az adó mértéke a 2,5 millió forintot meghaladó rész 20%-a.  A reklámadó bevallási és befizetési határideje a tárgyhót követő hónap 20. napja. E kötelezettség elkerülése érdekében fontos, hogy minden esetben tanulmányozzák át a számlát, és kizárólag csak abban az esetben fogadják azt be, hogy azon a nyilatkozat szerepel!

Fontos, hogy a nullás bevallást nem kell beküldeni az adóhatóság felé!

Reklámközzétevő, mint adóalany

A reklámtörvény pontosan meghatározza azok körét, akik a reklámközzétevő vállalkozásba beletartoznak:

• médiaszolgáltató
• sajtótermék kiadó
• szabadtéri reklámhordozót reklám céljára hasznosító vállalkozás
• járművet, ingatlant reklám céljára hasznosító társaság
• nyomtatott anyagot reklám céljára hasznosító cég
• interneten reklámot közlő vállalkozás

Reklámot az alábbiak szerint lehet közölni:

• adóköteles tevékenységként, amely árbevételt eredményez, VAGY
• saját célra, melynek költségei vannak, és azok képeznek adóalapot.

Amennyiben a reklám közzétételéből származó nettó árbevétel, és a saját célú reklám közzétételének közvetlenül felmerült költsége együttesen nem haladja meg az évi 500 millió forintot, a vállalkozásnak nincs se adó-, se adóelőleg-, se előleg-kiegészítés fizetési, sem bevallási kötelezettsége. Azonban az 500 millió forintos értékhatár felett sávosan adózik az adóalap:

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az értékhatár számításánál a kapcsolt vállalkozásoknak összevontan kell meghatározniuk a tevékenységükkel kapcsolatban közvetlenül felmerült költségeiket!

A reklám közzétevőnek értékhatártól függetlenül nyilatkozattételi kötelezettsége van partnerei felé, ahogyan azt a korábbiakban bemutattuk. A nyilatkozat elmulasztása esetén a reklám közzétevője és megrendelője egyaránt köteles az adófizetésre!

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A fentieket következtében gyakorlatilag bármely vállalkozás a reklámadó alanyává válhat, amennyiben

• megrendelőként a szolgáltató nyilatkozattétele elmarad, és a havi reklámköltség meghaladja a 2,5 millió forintot, VAGY
• az éves reklámbevétel az éves költségek elérik az 500 millió forintot.

Néhány platform, mely után – a fentieket figyelembe véve – reklámadó fizetési kötelezettség keletkezhet:

• jármű- és ingatlan reklámok
• sportmezeken, vagy sporteseményeken feltüntetett logó, molinó
• közösségi, illetve keresőoldalakon közzétett hirdetések (mint önreklám)
• a cég szórólapokon történő önreklámja
• médiahirdetések (televízió, rádió, online vagy offline sajtómegjelenések, stb.)

Kérjük, amennyiben vállalkozásának reklámadó köteles adóalapja várhatóan meghaladja az évi 500 millió forintos értékhatárt, vegyék fel a kapcsolatot munkatársainkkal a további egyeztetések végett!

Amennyiben kérdése merült fel, vagy bővebb információkra kíváncsi, forduljon hozzánk bizalommal az adotanacsadas@arkconsulting.hu e-mail címen!

Készítette: László Judit, minőségbiztosításért felelős munkatárs