Betegszabadság vagy táppénz?

A mindennapi tevékenységünk során sokszor belebotlunk a két fogalom helytelen kezelésébe. Bár mindkettő a betegséggel kapcsolatos, azonban fontos különbséget tenni köztük:

• Betegszabadság: a betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára jár (év közbeni munkakezdés esetén ezt arányosítani kell), melyet a munkáltató fizet (adó- és járulékfizetés mellett).
• Táppénz: a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jár az igazolt keresőképtelenség időtartamára, DE legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át (a táppénzre jogosultság időtartamától függően). A táppénz összegét az állami egészségbiztosítási pénztár állja.

Mint ahogy látjuk, tehát éles különbség van ezek között, így fontos ezeket tisztázni. Kezdjük az elején!

Ki és mikor veheti igénybe?

Betegszabadságra kizárólag azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya az Mt. hatálya alá tartozik (pl. gazdasági társaságok alkalmazottai), továbbá a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban állók is. A betegszabadság kizárólag a saját betegség miatti keresőképtelenség esetén vehető igénybe.

Fontos, hogy ezek alapján tehát nem részesülhet betegszabadságban - tehát az ő részére az első naptól kezdődően táppénz folyósítandó:

• egyéni vállalkozó
• társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez)
• megbízás alapján foglalkoztatott személy.

Továbbá vannak olyan esetek, melyek során az érintett személyt az első naptól táppénz illeti meg:

• veszélyeztetett várandósság miatti,
• üzemi baleset miatti, valamint
• foglalkozásból adódó betegség miatti,
• gyermekápolás miatti, továbbá
• közegészségügyi ok miatti keresőképtelenség esetén.

A táppénz során azonban az alábbiakat kell szem előtt tartani:

• kizárólag fennálló biztosítási jogviszony esetén folyósítható,
• a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

Mindkét esetben a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, illetve kórházi ápolás esetén a kórház által kiállított igazolás alapján kerülnek elszámolásra az összegek.

Abban az esetben, ha több foglalkoztatóval is munkaviszony áll fenn, úgy mindegyik munkaviszonyban külön-külön kerül megállapításra a betegszabadság.

Mi alapján kerül elszámolásra?

A betegszabadság esetén a távolléti díj 70%-a jár a keresőképtelenség idejére, melyet - ahogyan azt a legelején is kihangsúlyoztuk - a munkáltató fizet adó- és járulékteher mellett.

Továbbá fontos kihangsúlyozni, hogy míg a betegszabadság csak a munkanapokra, addig a táppénz minden naptári napra jár - tehát szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra egyaránt. 2015-ben azonban ebben is történt némi változás, miszerint nem illeti meg a munkavállalót táppénz a betegszabadság lejáratát követő szabadnapra és a heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon, munkaszüneti napon már nem keresőképtelen. Továbbá szem előtt kell tartani azt is, hogy a hatályos jogszabályi előírások szerint a táppénz maximális, 1 éves időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével.

Táppénz esetén az elszámolási metódusban jelentős változások léptek életbe a 2015. január 1-től hatályos jogszabályi előírások szerint. Ennek értelmében először is azt kell vizsgálni a táppénz összegének meghatározásakor, hogy igénylőként rendelkezünk-e munkahelyünkön - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva - 180 napi jövedelemmel. Lássuk, mely esetben hogyan kell megállapítani a táppénz összegét!

1. Amennyiben az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját az ezen időszakban szerzett jövedelem alapján kell megállapítani, amennyiben a biztosítási idő folyamatos. Amennyiben ez megszakításra került, úgy a megszakítást megelőző jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni! Fontos azonban, hogy a 180 napi jövedelem "keresésekor" legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig van lehetőség visszamenni!
2. Amennyiben nincs a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelme, DE legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, akkor a táppénz alapját e szerint kell megállapítani. (Ez azonban kizárólag akkor alkalmazható, ha az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően az igénylőnek van 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya.)
3. Amennyiben az első két pontban részletezettek szerint nem lehet megállapítani a táppénz alapját, úgy azt kell megvizsgálni, hogy rendelkezünk-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási idővel! Amennyiben igen, úgy a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben nem, úgy a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve akkor, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb.
4. Amennyiben azért nem áll fenn a 180 naptári napi tényleges jövedelem, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, CSED/THGYS, GYED ellátásban részesült, akkor a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani úgy, hogy ezt az összeget össze kell vetni a szerződés szerinti jövedelemmel, és a kedvezőbb alapján kell folyósítani a táppénz összegét.

Változások a visszaélések elkerülése érdekében

2012. július 1. óta a táppénzen lévők felmondási védelme megszűnt! E tényt tehát már a táppénz időszakában is közölheti a munkáltató, azonban a felmondási idő, csak a keresőképtelenség leteltét követő napon kezdődik el. (Így tehát a korábban sűrűn alkalmazott, a felmondás előli táppénzre való kiíratás "értelmét vesztette", ezzel már nem érdemes apellálni...)

Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a munkáltató jogosult a keresőképtelenség felülvizsgálatát kezdeményezni az OEP Területi Hivatalánál. Ekkor 15 800 forintos - [50/1996. (XII. 27.) NM rendelet] - befizetés mellett az egészségbiztosítás által kijelölt ellenőrző főorvos megvizsgálja a munkavállaló orvosi papírjait, felméri az addigi kezeléseket, és a beteg állapotát, akár szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart a munkavállaló otthonában, hogy a papíroknak megfelelően valóban otthon tartózkodik-e.

A táppénz folyósítása megszűnik, ha a munkavállaló a keresőképtelenség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járul hozzá.

A jogalap nélkül felvett táppénzt vissza kell fizetni, továbbá 2012-től kezdődően a Büntető Törvénykönyv is szabályozza a táppénzcsalást, amely miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a "visszaélő"!

A fentiekből tehát látjuk, hogy komoly különbségek vannak a betegszabadság és a táppénz között, melyeket szem előtt kell tartanunk. Javasoljuk, hogy Ön is vezesse ezek számát, így könnyedén nyomon követhetők, és előre kalkulálhatók a havi bevételeink.

Amennyiben kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!

Készítette: Ujj Enikő, bérszámfejtési és munkaügyi vezető
Készül: 2015.03.20.