"Azok a bizonyos nyugdíjas problémák..."

A nyugdíj örök slágertéma, hiszen mindenkit foglalkoztat az, mi vár rá a dolgos évek után, hogyan tud boldogulni a megérdemelt pihenőidőben.

Amire érdemes odafigyelni a nyugdíj kapcsán: a szolgálati időre, a keresetünkre, a megállapítás során előírt feltételek meglétére, illetve egyéb megtakarításokra.

Alábbi publikációnkban összegyűjtöttük a manapság egyre gyakrabban előforduló problémákat, melyek komolyan veszélyeztethetik azt a bizonyos "boldog békeidőt".

(A publikációban megjelenő statisztikai adatok a HVG 2014. november 6-i cikke alapján kerülnek felhasználásra.)

Alapproblémák

Felmérések szerint ma a magánszemély adózók harmada (kb. 1,5 millió ember) szerepeltet személyi jövedelemadó bevallásában minimálbérnek megfelelő, vagy az alatti jövedelmet. A helyzet az egyéni vállalkozók esetében sem kecsegtetőbb, hiszen a 2012-es bevallási adatok szerint mintegy 251 ezer egyéni vállalkozó tett bevallást a fentiekhez hasonlóan. A hatóságok igyekeznek felvenni a kesztyűt a feketegazdasággal, illetve azzal a napjainkban is igen gyakori szokással, miszerint a munkavállalók fizetésük java részét "zsebbe kapják".

Ez több aggodalomra is okot adhat, hiszen könnyedén válhatnak vagyonosodási vizsgálatok célpontjává, valamint - hogy az eredeti kérdéskörnél maradjunk - komoly problémával szembesülhetnek akkor, mikor nyugdíjba készülnek.

A nyugdíjazási folyamat másik kulcsfontosságú kérdése a szolgálati idő, hiszen a nyugdíjba vonulás egyik alapkövetelménye a 20 év szolgálati idő megléte. Azonban Magyarországon igen népszerű a részmunkaidős foglalkoztatás - legalábbis adminisztrációs szinten -, mely következtében a szükséges szolgálati időt is nehezebb összegyűjteni. Hiszen 4 órás munkaviszony fél év szolgálati időnek felel meg, így tehát legalább 40 évet kell dolgozni ahhoz, hogy a 20 évben meghatározott alapkövetelmény meglegyen. Természetesen ellátást abban az esetben is lehet kapni, ha nincs meg a két évtizednyi szolgálati idő, ha a nyugdíjba készülő betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ez az ún. öregségi résznyugdíj, melynek összege akár kisebb is lehet a havi 28 500 forintos öregségi minimumnyugdíjnál.

Hol jelentenek ezek veszélyt?

Az alaptézis tehát az, hogy kevesebb bejelentett bér/kevesebb szolgálati idő = kevesebb nyugdíjpénz! (Összefoglalva tehát a be nem jelentett jövedelem után nem kerültek befizetésre a járulékok, így a szolgálati idő sem "pörgött"...)

A következő táblázatban pontosan látható a fenti elmélet magyarázata, számokban:

Forrás: HVG (Matis Ágnes számításai alapján)

Tévhitek

Gyakran találkozunk azzal a mindennapokban, hogy "Á, majd az utolsó öt évet meghúzom, hiszen úgyis az számít a nyugdíjösszeg megállapításakor!" Azonban ez az állítás cáfolandó, hiszen a nyugdíj meghatározásakor hosszú évekig visszanyúlnak (az idei évben egészen 1988-ig).

Persze a mellett a tény mellett sem lehet elmenni, hogy a fentiekben részletezett negatív tényezőket számos esetben a gazdasági- és egyéb élethelyzetek hívták életre. Gondolunk ez alatt arra, hogy a 2001/2002 évben csaknem duplájára emelkedő minimálbérrel jelentősen nőtt a minimálbér alatt keresők száma, hiszen a vállalkozások sok esetben az ún. aluljelentett munka növelésével reagáltak a változásokra, ugyanis nem tudták kitermelni a magasabb nettó bérhez szükséges forrásokat. Illetve nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a rendszerváltást megelőzően a munkahelyek száma jelentősen több volt, így azok, akik munkájukat elveszítették, és nem tudtak elhelyezkedni, kiútként kényszervállalkozásba kezdtek.

Kevés szolgálati idő? Van megoldás!

Az állami "kedvezmények" szerint van lehetőség arra, hogy nyugdíjas éveket váltsunk, vagy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban megszerezzük a hiányzó időt. Ennek feltétele az, hogy legfeljebb 5 év hiányzó időnk lehet - öregségi nyugdíj esetén tehát legalább 15, míg öregségi résznyugdíj esetén legalább 10 év szolgálati idővel rendelkezzünk. Ennek azonban ára van: a minimálbér után 34% nyugdíjjárulék fizetendő. Ez alapján tehát, ha 5 év hiányzik a szolgálati időből (1 826 nap), akkor a fizetendő nyugdíjjárulék összege ~ 2 100 000 forint.

Ennek mérlegelésekor meg kell fontolni: ha nincs meg a minimális szolgálati idő, úgy egyáltalán nem vagyunk jogosultak állami nyugdíjra.

A másik lehetőség pedig az öngondoskodás, melyre már a nyugdíjba vonulás tervezgetése előtt fel lehet készülni.

A téma tehát igazán összetett, azonban elengedhetetlen az, hogy már időben felkészüljön ezekre az esetlegesen felmerülő kellemetlenségekre! Amennyiben már most biztosítani szeretné nyugdíjelszámolásának eredményességét, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!

Készítette: Ujj Enikő, bérszámfejtési és munkaügyi vezető
Készült: 2014.11.14.