Az üzleti biztosítások adózása

A személyi jövedelemadózásban bekövetkező változások jelentős mértékben megváltoztatták a biztosításokra vonatkozó adózási szabályokat is.

Ennek ismeretében az alábbiakban a személybiztosítások adójogi hátterét foglaljuk össze, melyek ismerete elengedhetetlenné vált a biztosításokkal rendelkező magánszemélyek, valamint azon munkáltatók számára, akik munkavállalóikat biztosítják.

Az alapok

Az üzleti biztosításokra vonatkozó jogszabályok igen szerteágazóak. Ezzel összefüggésben fontos leszögezni, hogy két adóztatási pont jelentkezhet az üzleti biztosítások esetében:

• a biztosítási díj megfizetése
• a biztosítói teljesítés.

Meghatározó tényező az, hogy ki fizeti a biztosítási díjat, illetve milyen típusú biztosítási szerződésről van szó.

Adókötelezettség szempontjából három fő biztosítási csoportot különböztetünk meg, melyek mindegyike egyedi adózási háttérrel rendelkezik:

• kockázati biztosítások
• megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások
• teljes életre szóló életbiztosítások

Kockázati biztosítások

Ebben az esetben a teljesítés kizárólag abban az esetben történik meg, ha valamilyen nem kívánt esemény következik be (pl. megbetegedés, baleset vagy halál). Sajátossága abban rejlik, hogy e biztosításokat nem lehet visszavásárolni, illetve a lejáratkor sem történik biztosítói kifizetés.

A szolgáltatási díj megfizetése során a munkáltató által fizetett havi biztosítási díj alapszabály szerint a minimálbér 30 százalékáig adómentes. Amennyiben ezen összeget meghaladó a fizetendő havidíj, akkor a különbözet adókötelessé válik (a különbözet 119 százaléka után fizetendő a 16% SZJA, és a 27% EHO).

A biztosító által nyújtott szolgáltatás a legtöbb esetben adómentes (pl. a halál esetére szóló biztosítási szolgáltatás).

A baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelmet pótló szolgáltatás esetén az adókötelezettség megállapítása speciális:

• amennyiben a biztosítás díját a magánszemély fizette, úgy a biztosítási összeg díjmentes
• amennyiben a biztosítási díjat a munkáltató adómentesen fizette, akkor a biztosítási összeg napi 15 ezer forintig adómentes, az e fölötti rész után az adót a bérrel megegyezően szükséges befizetni.

Megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások

E biztosítások egyedisége, hogy van lejáratuk, tehát jellemzően 5, 10 vagy 20 év után a biztosítási szolgáltatás érvényesül – az életbiztosítások, vagy a nyugdíj- és járadékbiztosítások tipikusan e csoportba sorolhatók.

Amennyiben a biztosítási díjat nem a biztosított magánszemély fizeti, akkor a befizetett díj adóköteles. Míg eddig a magánszemély összevont adóalapjának részeként kellett az adót megfizetni, úgy ebben az évben a munkáltatónak kell egyes meghatározott juttatásként eleget tenni a fizetési kötelezettségnek. Ez alapján tehát a díj alapjának 119 százaléka után szükséges megfizetni a 16 százalék személyi jövedelemadót, illetve a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást.

Ez lehetőséget nyújt arra, hogy e biztosításokat a munkáltató beépítse a juttatási rendszerébe.

A biztosítás lejártakor kamatjövedelem keletkezik.

Teljes életre szóló életbiztosítások

Ebben az esetben az életbiztosításoknak van visszavásárlási értéke, azonban nincs lejáratuk.

Amennyiben az életbiztosítások díját a munkáltató fizeti, akkor a befizetések adómentesek. Fontos változtatás az előző évekhez képest, hogy ezekben az esetekben a munkáltatót havi adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

Az életbiztosítás visszavásárlása során a magánszemély által megszerzett biztosítási összegből egyéb jövedelmet kell megállapítani.

Jelen tájékoztatóban az általánosságok összefoglalására szorítkoztunk. Azonban az üzleti biztosítások adójogi háttere összetett, így minden esetben szükséges ezeket egyedileg, minden fennálló körülmény figyelembe vételével megállapítani az adófizetési kötelezettségeket.

Javasoljuk, hogy a jogszabályi megfeleltség érdekében kérje könyvelője, vagy adótanácsadója segítségét az egyes biztosításokat terhelő adótételek megállapításához!

Készült: 2013.07.19.