Árengedmények kezelése

A piacokon lévő éles versenyhelyzet eredményeként még nagyobb hangsúly esik a marketing tevékenységekre. A leggyakrabban alkalmazott módszerek az árengedmények, a „kettőt fizet hármat vihet” akciók, a kuponakciók, vagy éppen a termék-összekapcsolások.

De mindezek milyen adózási sajátosságokkal járnak?

Adózási szempontból az árengedményeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

• teljesítés időpontjában nyújtott/kapott engedmények
• a teljesítést követően nyújtott/kapott utólagos kedvezmények

Engedmények a teljesítés időpontjában

A teljesítéssel egyidejűleg nyújtott engedmények során azt szükséges megvizsgálni, hogy az alkalmazott ár ténylegesen tartalmaz-e engedményt. Ennek alapvető feltétele az, hogy a vállalkozás rendelkezzen árképzési szabályzattal, amelyben rögzített egységárhoz képest az ügyfélnek ténylegesen kedvezményes árat kínál.

A kedvezmények adhatók, illetve igénybe vehetők – többek között - az alábbi esetekben

• értékcsökkent termék
• mennyiségi kedvezmény
• értékbeni forgalom elérésekor nyújtott kedvezmény

Ezen esetekben az engedmény elszámolásának alapbizonylata a kiállított számla.

Hogyan számoljon el az engedményt nyújtó?

A számviteli törvény előírásai szerint az értékesítés nettó árbevétele az engedménnyel csökkentett értéken kerül elszámolásra.

Hogyan számolhatja el az engedményt a vevő?

Ebben az esetben is körültekintően szükséges eljárni, hiszen a bekerülési értéket, vagy a szolgáltatás igénybe vételével járó költségeket az engedmény összegével szükséges csökkenteni, és ez alapján kell bevezetni a nyilvántartásokba.

A teljesítést követően érvényesíthető engedmények

Ebben az esetben a vállalkozások azt követően nyújthatnak partnereik részére engedményt, miután a teljesítés megtörtént, tehát az ügylet teljes áron számlázásra került. Bizonyos esetekben tehát szükség van adóalap-korrekcióra, illetve a számla módosítására.

A teljesítést követő engedmények nyújtására/igénybe vételére – többek között – az alábbi esetekben van lehetőség:

• a szerződés szerinti teljesítéstől eltérő teljesítés (pl. termékhiba)
• szavatossági jog miatti engedmény
• szerződésben meghatározott egyéb feltételek (pl. idő előtti teljesítés, sconto)

Az elszámolás esetei

A teljesítést követően nyújtott engedmények elszámolása összetett, az egyes típusok esetében eltérő szabályok betartását követeli meg a vállalkozásoktól. Ezek pontos, és jogszabályoknak megfelelő kezelése nagyfokú figyelmet követelnek meg a vállalkozásoktól.

• Szerződéstől eltérő teljesítés esetén: mindkét fél esetén – az engedményt nyújtó és az azt kapó – az eredeti teljesítés időpontjára vonatkozóan kell elszámolni az engedményeket. (helyesbítő számla, önellenőrzés – amennyiben szükséges)
• Szavatossági probléma miatt kerül elszámolásra az engedmény: a probléma megismerésekor, feltárásakor szükséges elszámolni a nyújtott engedményeket. Ekkor helyesbítő számlát szükséges kiállítani, mely az elszámolás alapjául szolgál.
• Egyéb feltételek: a szerződésben előzetesen lefektetésre kerülnek az nyújtott engedmények mértékei. Ekkor két lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére:
  • helyesbítő számla kiállítása (amennyiben konkrét termékhez/szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik a kedvezmény)
  • nem történik helyesbítő számla kiállítás (általános kedvezmény nyújtása)

 Hogyan számolandó el az engedményt nyújtó esetén?

Helyesbítő számla kiállításakor minden esetben árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni a nyújtott engedményeket. Fontos kiemelnünk, hogy eltérő teljesítés esetén kiemelten figyelni kell az értékesítés/szolgáltatás nyújtás eredeti időpontját!

Amennyiben nem kerül kiállításra helyesbítő számla – a szerződésben rögzített egyéb feltételek rögzítése esetén -, úgy a vállalkozásnak az engedményt egyéb ráfordításként szükséges elszámolnia.

Hogyan számolhatja el az engedményt a vevő?

Helyesbítő számla kiállítása során az abban szereplő engedménnyel szükséges csökkenteni az eszköz bekerülési értékét, vagy a szolgáltatás költségét. Amennyiben szavatossági probléma miatt az adott eszköz már nincs a vállalkozás állományában, úgy – az engedménnyel csökkentett összegben – költség-, ráfordítás csökkentő tételként kell elszámolni azt.

A szerződésben foglalt egyéb feltételek esetén az engedményt egyéb bevételként szükséges elszámolnia az engedményt kapó félnek.

Mint ahogy látható, nagyfokú felelősséggel jár a vállalkozások számára az engedmények kezelése. Az egyéb marketingakciók, illetve kedvezmények adójogi háttere változó, melyek megfelelő kezelése nagyfokú figyelmet követel meg a vállalkozásoktól.

Promóciós tevékenység során javasoljuk, kérjenek szakmai segítséget könyvelőjüktől!

További kérdések esetén kollégáink állnak rendelkezésükre!

Készült: 2013.07.19