Amit tudni érdemes, ha inkasszál a NAV...

Az utóbbi időszakban egyre több megkeresést kapunk inkasszó témában, így fontosnak tartjuk körbejárni e kérdéskört. Tapasztalataink szerint ugyanis kevésbé ismert tény, hogy milyen esetekben, és hogyan inkasszózhatja a számlát az adóhatóság.

Miért nem tájékoztat az adóhatóság az inkasszó elrendeléséről?

Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint az adótartozás behajtása érdekében az adóhatóság a végrehajtással kapcsolatban haladéktalanul intézkedik. Mint jól ismert, a magyar adózási rendszer az önadózás intézményén alapul, és az ez alóli kivételekben - pl. adóhatósági megállapítás - is feltétele a további intézkedéseknek az érintett adózó tudomásszerzése. Tehát minden adófizetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy van-e hátraléka az adóhatóság felé, vagy sem.

Az adóhatóság végrehajtási szakterülete gondoskodik a fennálló tartozások behajtásáról. Elsőként az adóhatóság megvizsgálja a többi adónem egyenlegét, és amennyiben bármelyiken többlet mutatkozik, akkor az a tartozás kiegyenlítésére átvezetésre kerül. Amennyiben egyáltalán nincs átvezethető adótöbblet, vagy az nem elegendő a tartozás kiegyenlítésére, úgy a gazdálkodó szervezetek, illetve azon egyéni vállalkozók esetében, akik pénzforgalmi számlával rendelkeznek, a revizorok erre/ezekre kivetett inkasszóval - azonnali beszedési megbízással - kísérlik meg a fennálló tartozás érvényesítését. Fontos, hogy ezt a banknak azonnali hatállyal teljesítenie kell - a végrehajtható okirat csatolása nélkül.

Mire kell figyelni a beszedési megbízáskor?

A fentiek alapján tehát akkor, amikor a számlavezető bank megkapja a megbízást az inkasszó elrendeléséről, kötelessége az adott összeggel az adózó bankszámláját megterhelni. Fontos, hogy ez igen nagy eszköz a NAV kezében, hiszen minden, általa ismert bankszámlára benyújthatja az azonnali beszedési megbízást. Persze a hatályban lévő végrehajtási törvény megszabja, hogy mely összegek mentesek a végrehajtás alól a magánszemélyek esetében, illetve azt is, hogy milyen sorrendben kell teljesíteni azt, ha egy adózó több bankszámlát, betétszerződést vagy éppen takarékbetét-szerződést vezet ugyanannál a banknál:

• Több számla esetén az alábbi sorrendet alkalmazza az adóhatóság: elsőként a pénzforgalmi számlán lévő összeget, illetve az ehhez kapcsolódó betétszerződésen kezelt összeget, ezt követően pedig a fizetésiszámla-szerződés alapján kezelt összegre, és az ehhez kapcsolódó betétszerződésen elhelyezett összegre, valamint legvégül a takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összegre kerülhet inkasszó.
  Példa: Amennyiben ugyanannál a banknál forint, illetve deviza számlát is vezet az érintett adózó, akkor elsőként a forint alapú számláról kell az inkasszót teljesíteni a pénzintézetnek, majd fedezetlenség esetén vonhatja inkasszó alá a devizaszámlát, és így teljesíteni az adóhatóság felé a levonást.
• Magánszemély esetén az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, míg az ez alatti összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

De mi történik akkor, ha több banknál is van a vállalkozásnak pénzforgalmi számlája? Ekkor bizony a NAV az összesre kiadja azonnali beszedési megbízását, így akár többszörösen is "befizetésre kerülhet" a tartozásunk. Ebben az esetben pedig gondoskodnunk kell e tételek jóváírásáról, azok átvezetéséről másik adónemre.

Fontos megemlítenünk, hogy 2007-től fedezethiány esetén a pénzintézetnek - a korábbi 15 nap helyett - 35 napig kell sorba állítania az azonnali beszedési megbízást. Akkor, ha e határidőn belül sem történik kiegyenlítésre a hátralék, az adóhatóság végrehajtására kell számítani (pl. adózó tulajdonában lévő gépjármű, ingatlan lefoglalása, jelzálogjog vagy végrehajtási jog bejegyzése).

Mi van akkor, ha befizettük?

Abban az esetben, ha a szóban forgó összeg ugyan a fizetési határidőn túlmenően, de az inkasszó elrendelését megelőzően elutalásra került, akkor annak - kamatok nélkül számított - összegét az adóhatóság 8 munkanapon belül visszautalja.

Példa: Ha a járulékok összege 13-án került elutalásra a hatóság felé, és a számlánkon 14-i értéknappal ezt leinkasszálta a NAV, úgy legfeljebb 8 munkanapon belül vissza fogja azt utalni a részünkre.

Akkor azonban, ha a tartozás összege a fizetési határidőn túlmenően, és az inkasszó elrendelését követően kerül elutalásra - kvázi tehát duplikált fizetésről beszélünk -, akkor további teendőink vannak: kérelmeznünk kell az összeg átvezetését, vagy visszafizetését, vagy a következő időszak fizetési kötelezettségének teljesítésekor nekünk kell - a többletre való tekintettel - ennyivel kevesebb összeget fizetnünk.

Példa: Ha a járulékok nem kerültek határidőben befizetésre, és 13-án inkasszó alá vonja a NAV a számlánkat, azonban mi 14-én elutaljuk a járulékösszegeket (hiszen az inkasszónak is lehet átfutási ideje), úgy a duplikált befizetéssel kapcsolatban nekünk kell észrevételt tennünk az adóhatóság felé, és kérelmeznünk annak visszafizetését/jóváírását.

Mennyibe kerül a vállalkozásnak az inkasszó?

Az inkasszó sincs ingyen! 2013-tól kezdődően ugyanis a végrehajtási cselekményeket ötezer forintos költségátalány terheli, melyről az adóhatóság végzésben tájékoztatja az illetékes adózókat.

Amennyiben kérdése merült fel a témával kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal az adotanacsadas@arkconsulting.hu e-mail címen, vagy a 06 1 / 322 4260 telefonszámon!

Készítette: Tóth Ildikó, adótanácsadó
Készült: 2015.04.10.