A diákmunka munkaügyi kérdései

A nyár beköszöntével egyre több diák dönt amellett, hogy munkát vállal. Vannak, akik nyaralásra, mások egy izgalmas koncert belépőért töltik nyaruk egy részét, vagy egészét munkával. Ugyanakkor vannak olyan diákok is, akik tanulmányaik mellett rendszeresen végeznek diákmunkát.

A nyár a szabadságolás legfőbb időszaka. Ekkor a vállalkozások vezetőinek megoldást kell találniuk a gördülékeny munka biztosítására. Erre természetesen megoldás lehet a „házon belüli” átcsoportosítás, vagy a korábbi publikációnkban bemutatott gyakornoki foglalkoztatás, de hatékony segítséget jelenthet a diákok alkalmazása.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, melyek segíthetnek a megfelelő döntés meghozatalában, valamint amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során.

Alapszabály

A köztudatban bevésődött, hogy minden olyan nappali tagozatos hallgató, aki betöltötte 16. életévét, munkavállalóként létesíthet munkaviszonyt. Azonban az már kevésbé ismert tény, hogy azon – szintén nappali tagozatos rendszerben tanuló – diák is vállalhat munkát a nyári szünet időtartama alatt, aki a munkába állás napján betöltötte 15. életévét. Fontos kiemelnünk, hogy kizárólag tanítási szünet alatt foglalkoztatható a 15. évét betöltött hallgató.

A foglalkoztatás egyetlen kritériuma az, hogy az alkalmazni kívánt tanuló adóazonosító jellel rendelkezzen. Ennek hiányában a diáknak ezt az adóhatóságnál szükséges igényelni. Az eljárás díjmentes.

Hogyan alkalmazhat diákot?

Talán az újdonság erejével hat, de szülői engedélyre egyik esetben sincs szükség. A tanuló alkalmazása esetén is ugyanolyan lehetőségek állnak a vállalkozás rendelkezésére, mint főállású foglalkoztatott esetén. Így tehát hallgató alkalmazható:

• munkaviszonyban
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként

Valamint a fentieken túl lehetőség van a speciális foglalkoztatásra is, mely során iskolaszövetkezet tagjaként, tanulószerződéssel, hallgatói munkaszerződéssel vagy együttműködési megállapodással alkalmazzák a diákot.

A kifizetéseket – csakúgy, mint főállású alkalmazott esetén – minden hónapban igazolni szükséges. Így tehát a munkáltatónak nyilatkoznia kell a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, illetve az egyéni járulékokról.

Mire figyeljen munkaviszonyban történő foglalkoztatás során?

Ez a leggyakrabban alkalmazott módszer, mely során a tanuló munkába állásának feltétele a munkaszerződés megkötése. A diákmunka során megkeresett jövedelem bérjövedelemnek minősül, így ebben az esetben befizetendő a 16%-os személyi jövedelemadó-előleg, melyet a munkáltatónak kell levonni és megfizetni.

Fontos információ, hogy a nappali tagozatos hallgatók munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén egészségügyi szolgáltatásra, így tehát a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultak. Ezért a munkáltatónak további levonási-, illetve befizetési kötelezettsége is keletkezik a 8,5%-os egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, és 10% nyugdíjjárulék kapcsán.

Munkáltató a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthet a diák foglalkoztatása után. Azonban nem mindegy, hogy melyik adókedvezmény kerül érvényesítésre, melyikkel jár jobban a munkáltató.

A munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszony egyediségei

Mint bármilyen foglalkoztatás esetén, ebben az esetben is szükséges szerződést kötni a tanulóval, melynek pl. megbízási szerződéssel tehetnek eleget a vállalkozások.

Ekkor a tanulók által megszerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles, tehát a tanulónak lehetősége van költségei elszámolására.

Mit jelent ez? Az elszámolás két módja lehetséges:

• tételes költségelszámolás: számla ellenében elszámolható kiadási tételek
• 10%-os költséghányad: a megszerzett bevétel 10%-a számít kiadásnak, melyet nem kell számlával igazolni

Fontos információ, hogy amennyiben a hallgató nem tesz nyilatkozatot, úgy automatikusan a 10% költséghányaddal történik az elszámolás.

A járulékok bevallása, illetve megfizetése ebben az esetben is a munkáltató felelősségébe tartozik. Azonban jelentős eltérés mutatkozik a biztosítási jogviszony fennállásában. Ugyanis e foglalkoztatás során csak akkor keletkezik társadalombiztosítási jogállás, ha a jövedelem eléri a minimálbér 30%-át. (Ez az idei évben tehát 29 400 forint.) Amennyiben ez a kitétel fennáll, úgy minden ellátásra jogosult a diák, így jövedelméből levonandó a 10%-os nyugdíjjárulék, valamint a 7% egészségbiztosítási járulék. (Ellenkező esetben értelemszerűen nem kerülnek levonásra e járulékterhek.)

Mit is takar az egyszerűsített foglalkoztatás?

Törvényileg nem tartalmaz egyedi előírásokat e foglalkoztatási lehetőség, kizárólag azon eseteket fedi le, melyek során alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás:

• mezőgazdasági, turisztikai idénymunka
• alkalmi munka.

Ebben az esetben a közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló hallgató jövedelmét semmilyen levonás nem terheli.

Mint ahogy az tájékoztatónkból kiderül, ugyan jelentős figyelmet követel meg a diákmunka alkalmazása, de igen széleskörű lehetőségeket rejt magában.

Amennyiben szívesen alkalmazna diákot, így járulva hozzá a későbbi tapasztalat megszerzéséhez, valamint szakmai segítségre lenne szüksége a foglalkoztatás egy feltételeiről, forduljon hozzánk bizalommal a berszamfejtes@arkconsulting.hu e-mail címen!